Mit jelent az oroszoknak a krími híd elleni támadás
Ukrajna november 17-én éjjel ismét megtámadta a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő, 19 kilométeres Kercsi hidat, másfél évvel az előző csapás után. A híd közúti szakasza a tengerbe omlott, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti hajózás pedig megakadt. Az orosz közlekedési minisztérium „ideiglenesen” felfüggesztette a közúti és vasúti forgalmat, a vasúti közlekedést később újraindították. Az orosz hatóságok terrortámadás miatt indítottak büntetőeljárást, és csak ezt követően vállalta a támadást az ukrán SBU.
A híd Putyin egyik legnagyobb presztízsberuházása: építése a Krím 2014-es annektálása után kezdődött, és négy évvel később fejeződött be. Ukrajna a 2022-es teljes körű invázió óta többször célba vette; leghíresebb az 2022. októberi robbantásos teherautós támadás, a legutóbbi pedig 2025 júniusában történt, amikor az SBU szerint egy víz alatti tartóelemet robbantottak fel. Az SBU közlése szerint a mostani művelet nagyjából egy hónapig tartott és hét szakaszból állt: előbb az ellenséges légvédelmet semlegesítették, majd megkezdődött a híd elleni támadás. Ukrajna szerint hazai fegyvereket használtak, köztük különféle drónokat, FP-5 Flamingo és R-360 Neptun rakétákat; orosz katonai blogerek nyugati segítséget feltételeznek, ez megerősítetlen.
A hajózási szempontból a következmény súlyos: a kercsi hajózó csatorna mindössze 120 méter széles, a szoros pedig három-öt méter mély, a roncsok pedig elzárják. Egy ukrán elemző szerint a Don és a Volga felől érkező folyami-tengeri hajók nem hagyhatják el az Azovi-tengert, a Novorosszijszkban állomásozó haditengerészeti egységek sem tudnak átjutni. Több oroszbarát csatorna azt állítja, a híd nem fontos a hadsereg logisztikájának vagy a Krím ellátásának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔