A kormány 3510 milliárd forintot tervez adósságszolgálatra 2027-ben
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint a költségvetés 3510 milliárd forintot fordíthat adósságszolgálatra, mintegy 100 milliárddal kevesebbet, mint a 2026-os terv. Nominálisan utoljára 2023-ban került kevesebbe ez a tétel. A kamatkiadások szerkezetében a legnagyobb tétel marad a forintkötvények kamata: 1680 milliárd forint, több mint 170 milliárddal kevesebb az idei tervnél. A lakossági kötvények után körülbelül 800 milliárd forint kamatot fizetne az állam, a devizakötvényeké megközelítheti a 600 milliárdot, nagyjából 80 milliárddal többet, mint az idei módosított költségvetés. Diszkont kincstárjegyekre közel 30 milliárd forinttal több jutna, mint idén.
A megtakarítás nagyrészt a forintkötvényeken jelenhet meg, az év eleje óta tartó hozamcsökkenés miatt. A kontinensen a tízéves referenciahozamok emelkedtek, egyedül Magyarországon estek, több mint 130 bázisponttal. A magyar tízéves hozam tavasz óta a lengyel alatt van, az utóbbi hetekben majdnem 100 bázisponttal; a cseh papírokkal szembeni felár október közepén mindössze 5 bázispont volt. A meredek esést a cikk a kormányváltás utáni konvergenciával és azzal hozza összefüggésbe, hogy a kormány 2030-ra teljesítené az euróbevezetés feltételeit.
Az adósság átlagos hátralévő futamideje 5,4 év, ezért a kamaton való spórolás csak fokozatosan, az új kibocsátásokkal árazódik át. A középtávú pálya szerint 2030-ra a GDP fél százalékának megfelelő tehertől, jelenlegi áron több mint 500 milliárd forinttól szabadulhatna a költségvetés. Korábban a GDP egy százalékáról is szóltak becslések; Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államtitkára a globális hozamemelkedés miatt óvatosabb számításról beszélt. A GDP-arányos adósság a 2025-ös 74,4 százalék után az idei év végére 77,5 százalékra nőhet, majd lassan csökken, de az évtized végére sem éri el a 2025-ös szintet. Jövőre a kincstári egységes számla likvid tartalékának leépítése önmagában 0,9 százalékponttal segítheti a rátát; a tervezett 0,3 százalékpontos csökkenéshez az is kell, hogy a forint az idei erősebb szinten maradjon. A devizaadósság részaránya még mindig több mint 30 százalék, így egy százalékos forintgyengülés is elviheti a tervezett adósságcsökkenést. A kamatkiadások olyan forrásokat kötnek le, amelyek az egészségügyre, az oktatásra vagy a nyugdíjakra juthatnának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔