Szabályoznák a mesterséges intelligenciát, de a fegyverkezési versenyt ezzel aligha fékezik meg

Az amerikai technológiai ipar évekig arra figyelmeztetett, hogy a túlzott mesterségesintelligencia-szabályozás visszafoghatja az innovációt, ronthatja a versenyképességet és Kínának adhat előnyt. Európa közben megalkotta az AI Actet, a világ egyik legátfogóbb AI-szabályozását, az ISO pedig irányítási és kockázatkezelési szabványokat. Most a csúcsmodelleket fejlesztő cégek egy része – köztük az OpenAI – kötelező, képességalapú nemzeti biztonsági követelményeket sürget: objektív küszöbök és független értékelések alapján bizonyos helyzetekben lassítani kellene a fejlesztést.

Donald Trump ellenkező logikát képvisel. Szeptember 14-én Jensen Huangot, az Nvidia vezérigazgatóját egy konferencia színpadán hívta fel; Huang kihangosította a beszélgetést. Trump az AI körüli túlzott félelmeket „hoaxnak” nevezte, és kimondta: „Whoever wins AI wins”, vagyis aki megnyeri az AI-versenyt, az nyer. A nyilvános vita a ChatGPT, a Claude, a Gemini és a Grok milliók által tesztelt modelljein forog, miközben a katonai, hírszerzési és nemzetbiztonsági AI-ről keveset lehet tudni. Az AI Act nem vonatkozik a kizárólag katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célú rendszerekre, állami és magánszereplőknél sem. Az ISO/IEC 42001 és az ISO/IEC 23894 vállalati irányítási eszközök, nem nemzetközi fegyverzet-ellenőrzés. 1945 augusztusában az amerikai közvélemény úgy szembesült az atombomba létezésével, hogy saját országában évek óta titkos, gigantikus kutatási és ipari program működött egy teljesen új fegyver létrehozására.