Karácsony Gergely szerint sok családnak megrázó lehet az ügynökakták megnyitása
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján hozzáférhetővé váltak korábban titkosított állambiztonsági ügynökakták. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Facebook-bejegyzésben üdvözölte a nyilvánosság megteremtését, és felidézte, hogy már 16 évvel ezelőtt is az akták megnyitását szorgalmazta. Szerinte a dokumentumok megismerése sok család számára megrázó felismeréseket hozhat, mert a diktatúra működéséről, az egyén és a hatalom kapcsolatáról, valamint a félelemről és a bátorságról személyes történetek derülhetnek ki.
Karácsony ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az iratokat körültekintően kell értelmezni. Egy diktatúrában nem mindig választható el egyértelműen az áldozatok és az elkövetők szerepe, ráadásul egy név szereplése a nyilvántartásban önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett ténylegesen jelentett. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerint egyeseket zsarolással vagy fenyegetéssel kényszerítettek együttműködésre, másokat pedig úgy tartottak nyilván, hogy soha nem készítettek jelentést.
A dokumentumok fokozatosan kerülnek nyilvánosságra a nyitottaktak.hu oldalon, ahol név, születési adat vagy fedőnév alapján lehet keresni. Elsőként a nevek és a nyilvántartási adatok váltak elérhetővé, a beszervezési dossziékat folyamatosan teszik közzé. Történészek szerint a Rákosi- és a Kádár-korszakban mintegy 150 ezer embert szervezhettek be, de körülbelül 60 ezer emberre vonatkozó irat maradt fenn és válhat hozzáférhetővé. Karácsony a múlt feldolgozásának fontos lépéseként értékelte a nyitást, és külön megemlékezett Kenedi János történészről, aki évtizedeken át dolgozott az akták nyilvánosságáért, de már nem érhette meg a megnyitásukat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔