Magyarország és Csehország nem csatlakozott a Kárpáti Nyolcakhoz, a kezdeményezés összeomlott

Magyar Péter hétfőn a parlamentben egyértelművé tette, hogy Magyarország nem tagja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által szeptember 18-án elindított Kárpáti Nyolcaknak (C8). Budapest meghívást kapott, de a kormány nem élt vele: „jó okkal nem mentünk el”. Az ukrán sajtóban az országot a formátum részeként említették; Magyar szerint ha ő nem tud róla, Magyarország nem vesz részt, és ha egyszer mégis csatlakoznának, azt bejelentik.

Zelenszkij a C8-at Ukrajna, Románia, Szerbia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Magyarország uniós intézményeket is bevonó együttműködéseként mutatta be. Csehország sem csatlakozott, így a kezdeményezés lényegében az első pillanatban összeomlott; a Kárpáti Hatok elnevezés még helytálló lehet. Az első találkozót a nyugat-ukrajnai Bukovelben tartották. Szerbiát Aleksandar Vučić, Romániát Nicușor Dan, Lengyelországot Donald Tusk képviselte, Csehország és Ausztria parlamenti politikust küldött. A Külügyminisztérium szerint Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő, a kijevi nagykövetség vezetője ott volt, a nyilatkozatot azonban csak Ukrajna, Ausztria, Románia, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia írta alá.

A szervezők 34 nagy regionális projektet azonosítottak mintegy 115 milliárd euró értékben, Magyarországhoz 14,3 milliárd eurót, körülbelül 5200 milliárd forintot kapcsoltak; ez nem támogatási csomag, hanem projektek összesített értéke. A Mol és az ukrán Naftogaz memorandumot írt alá egy, a magyar–ukrán határ közelében esetlegesen megvalósuló olajtermék-tárolóról; a Mol szerint nincs végleges beruházási döntés. Magyar Péter azt mondta: amíg a Tisza-kormány van hatalmon, az ukránoknak tervezett olajtároló nem épül meg Magyarországon.