Az arab izraeli választók szavazatai is eldönthetik a választást
Izraelben a 2023. október 7-i, Hamász vezette támadások óta először tartottak országos választást. Benjamin Netanyahu miniszterelnök a nacionalistákból és ultraortodox zsidókból álló, Izrael történetének legjobboldalibb kormányával indult újra, vele szemben pedig több, lazán együttműködő ellenzéki párt állt. Az ellenzéket Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök vezette, akinek fia a gázai háborúban halt meg.
A szavazás tétje jóval túlmutatott a kormányváltáson. Netanyahu szövetségesei vallásosabb Izraelt, valamint a Ciszjordánia és a Gázai övezet feletti izraeli ellenőrzés további szigorítását ígérték. Az ellenzék ezzel szemben az ország demokratikus intézményeinek megőrzését, a nemzetközi elszigetelődés megállítását és az október 7-i támadásokat vizsgáló elszámoltatást sürgette. Eisenkot támogatói egy független vizsgálóbizottságot is létrehoznának, Netanyahu viszont ezt eddig elutasította, és igazságügyi átalakítását is folytatná.
Délután 2 óráig a választók közel 45 százaléka szavazott, ami az 1970-es évek óta az egyik legmagasabb időarányos részvétel. A mintegy ötödöt kitevő arab állampolgárok voksai különösen fontosak lehettek, mert hagyományosan kisebb arányban járulnak az urnákhoz, most azonban a jobboldali kormány leváltása mozgósíthatta őket. A közvélemény-kutatások szoros versenyt jeleztek, ezért a parlamenti koalíció kialakítása a szavazás után hetekig vagy akár hónapokig is eltarthatott. Trump Netanyahu mellett foglalt állást, de elemzők szerint kérdéses volt, hogy ez mennyire befolyásolja a választókat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔