Bizonyították Teotihuacán ókori írásrendszerének létezését

Dán és mexikói régészek Christophe Helmke és Jesper Nielsen vezetésével bizonyították, hogy az ókori Közép-Amerika egykori metropolisza, a Kr. u. 1. és 6. század között virágzó, mintegy 125 ezer lakosú Teotihuacán saját írásrendszerrel rendelkezett. Az Antiquity című folyóiratban közzétett kutatás szerint a Koppenhágai Egyetem és a Mexikói Nemzeti Embertani és Történeti Intézet (INAH) szakemberei a Mexikóvárostól délkeletre fekvő Chalcatzingo 19-es barlangjában, a Cerro Delgado hegy oldalában három, hematittal festett szimbólumot dokumentáltak, amelyeket a Kr. u. 4. és 6. század közé datáltak.

A feltárt jelek közül az első az „Éneklő hegyet” ábrázolja, utalva a közeli Cuicatepec csúcs navatl nevére, a második egy nyakláncból és dárdavetőből (atlatl) álló katonai rangot jelöl, míg a harmadik csillagdíszes keret az elesett harcosok ceremoniális napellenzőjét szimbolizálja. A sziklapolc feletti koromnyomok ráadásul pirolitikus szertartásokra, vélhetően egy magas rangú harcos hamvasztására utalnak a sziklaüreg bejáratánál.

A felfedezés pontot tesz egy évtizedek óta húzódó szakmai vitára: míg korábban olyan kutatók, mint Joyce Marcus vagy Esther Pasztory úgy vélték, hogy Teotihuacán nem rendelkezett valódi írásbeliséggel, a barlangi feliratok megerősítik, hogy a majákhoz és aztékokhoz hasonlóan ők is logofonetikus, azaz jelentést és hangot egyaránt hordozó írásrendszert használtak.