Suppan Gergely szerint a magas energiaárak késleltethetik a kamatcsökkentést
Suppan Gergely szerint az európai gazdaság versenyképességét jelentősen rontja, hogy az energiaárak más régiókhoz képest magasak, a február végén kirobbant közel-keleti konfliktus és az orosz–ukrán háború pedig további drágulást okozott. Az emelkedő energiaárak megjelennek az inflációban, erősítik a kamatemelési várakozásokat, felhajtják a hozamokat, és akadályt jelenthetnek a további kamatcsökkentések előtt. Bár a tavasszal felálló új kormány euróbevezetési ígérete átárazta a hazai piacokat, javította a forint megítélését és lehetővé tette az MNB rövid kamatcsökkentési ciklusát, a kedvezőtlen külső kamatkörnyezet korlátozza a lazítás lehetőségét.
A magasabb üzemanyagárak közvetlenül növelhetik a fogyasztói árindexet, az áram és a gáz drágulása pedig közvetve számos termék árába beépülhet. A háztartási energia szabályozott ára miatt ez elsősorban akkor jelenik meg a fő inflációs mutatóban, ha például egy hideg tél miatt több fogyasztó lépi át az átlagos szintet. A vállalkozások egy része éves vagy többéves szerződésekkel tompíthatja a hatást, a hazai infláció pedig jelenleg 3 százalék alatt van, és várhatóan év végéig sem éri el ezt a célt. Tartós drágulás és másodkörös hatások esetén azonban kérdésessé válhat a 2028-tól érvényes 2,5 százalékos inflációs cél teljesítése. Az energiaimport-függőség miatt az árak emelkedése a külső egyensúlyi mutatókat is rontja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔