Hogyan fordulhat szélsőségességbe a mesterséges intelligencia miatti szorongás

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése nemcsak technológiai, hanem társadalmi és politikai szorongásokat is gerjeszt. Az elmúlt hetekben a nyilvánosság középpontjába került az úgynevezett AI-apokalipszis lehetősége: Jacob Coxon, az Anthropic kutatója szeptember 8-i távozásakor azt írta, hogy a technológiát fejlesztők között komolyan jelen van az a meggyőződés, hogy az AI az évtized végéig akár az emberiség pusztulását is okozhatja. Sam Altman, Dario Amodei és Elon Musk sem utasította el ezt a kockázatot, inkább a fejlesztések lassítását sürgette.

A félelmek ennél szélesebb körűek: ide tartoznak az adatközpontok környezeti hatásai, a megfigyelés és a magánszféra sérelme, valamint az alkotói munkák gépesítésétől való aggodalom. Ezekből olyan, AI-ellenes sérelmek alakulhatnak ki, amelyek különböző szélsőséges ideológiákhoz kapcsolódhatnak, de önállóan cselekvő embereket is erőszakra ösztönözhetnek. Április 10-én egy 20 éves férfi állítólag Molotov-koktélt dobott Sam Altman San Franciscó-i otthonára, négy nappal korábban pedig 13 lövést adtak le Ron Gibson indianapolisi önkormányzati képviselő házára, aki adatközpontok építését támogatta.

A szerző szerint a szorongás önmagában nem vezet szükségszerűen erőszakhoz; ebben döntő szerepe van a politikai környezetnek. Egy Ipsos-felmérésben a kínai válaszadók 85 százaléka több előnyt, mint hátrányt látott az AI-ban, szemben az amerikaiak 38 százalékával. Kínában nincs nyilvánosan ismert AI-vezérelt szélsőséges erőszak, bár az információs környezet miatt ezt nehéz értelmezni. Az eltérő társadalmi reakciók azt mutatják, hogy a kormányoknak nemcsak a technológiai kockázatokat, hanem az azokból fakadó sérelmek politikai kezelését is figyelembe kell venniük.