Negyvenhét év után nyilvánosságra hozzák a magyar állambiztonsági iratokat
Magyarországon nyilvánossá váltak a kommunista korszak állambiztonsági iratai, a lépést a kormány a 45 évnyi kommunista uralom traumáinak társadalmi feldolgozását segítő történelmi fordulatként értékeli. Az időzítés szimbolikus: november 4-én, 1956-ban vonultak be a szovjet tankok Budapestre és más városokba, hogy leverjék a forradalmat. Péter Magyar miniszterelnök arra kérte a nyilvánosságot, hogy az iratok kezelésében méltóság és emberség érvényesüljön, mert sok családnak elhunyt hozzátartozókról kell nehéz információkkal szembesülnie.
A nyitás az áprilisi választási győzelem előtt tett kampányígéret teljesítése, egyben az 1989-es rendszerváltás örökségének rendezése. Az elmúlt évtizedek kormányai – konzervatív, szocialista-liberális és Fidesz vezette kabinetek egyaránt – többször mérlegelték az akták teljes feltárását, de ezt végül egyikük sem tette meg. Most mintegy 60 ezer, a kommunista állambiztonság által beszervezett személy neve és alapadata került fel a nyitottaktak.hu oldalra. A dokumentumok azonban hiányosak: sok iratot megsemmisítettek, másokat visszatartottak vagy korábban politikai célokra szivárogtattak ki. A részletesebb, úgynevezett B-dossziék digitalizálása folyamatban van, közzétételük február 25-re várható. A történészek szerint 1944 és 1990 között 150–160 ezer besúgót szervezhettek be, sokakat zsarolással. A kritikusok attól tartanak, hogy a nevek mögötti körülmények ismerete nélkül könnyen igazságtalan ítéletek születnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔