A hárommillió éves taungi gyermek újraírhatja az emberi evolúció családfáját
A híres taungi gyermek fosszíliájának új vizsgálata szerint a dél-afrikai emberelődök evolúciója jóval összetettebb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételezték. A Nature folyóiratban közölt nemzetközi kutatás 2,96 és 3,03 millió év közé datálja a maradványokat. A vizsgálatot Gabriele Macho, a Vrije Universiteit Brussel kutatója vezette.
A Dél-Afrikában 1924-ben felfedezett taungi gyermek volt az első konkrét bizonyíték arra, hogy az emberi fejlődés afrikai eredetű, és ez a fosszília lett az Australopithecus africanus faj meghatározásának úgynevezett típuspéldánya. A később talált leleteket azonban nem lehetett biztos kritériumok alapján ugyanebbe a fajba sorolni; jelenleg a taungi gyermek az egyetlen fosszília, amelyről bizonyosan kijelenthető, hogy Australopithecus africanus.
A kutatók a fogak szerkezetét, valamint az agy és a fogazat fejlődésének mintázatait hasonlították össze. Arra jutottak, hogy több, korábban ugyanahhoz a fajhoz sorolt felnőtt fosszília eltérő fejlődési utat követett, ezért akár több különálló emberelőd-fajt is képviselhetett. Ezek a csoportok a Sterkfontein térségében egy időben vagy egymást követő korszakokban élhettek.
A sokféleséget a kutatók az ismétlődő éghajlati változásokkal hozzák összefüggésbe. A nedvesebb és szárazabb időszakok váltakozása átrendezte az élőhelyeket, elszigetelt populációkat hozott létre, majd később újra kapcsolatba is sodorhatta őket, akár keveredéshez vezetve. A megkövesedett pollen alapján a taungi gyermek környezete hárommillió éve nedvesebb és erdősebb volt a mai Dél-Afrikánál, egyes fafajok pedig ma több száz kilométerrel északkeletebbre élnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔