Százmilliárdos aknákat talált az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetésben
Az Állami Számvevőszék a 2027-es költségvetésben a bevételi főösszeg 90 százalékát lefedő 33 előirányzatot és a kiadási főösszeg 90 százalékát kitevő 154 tételt vizsgált. Összegszerűen a bevételek 99,9, a kiadások 97,3 százalékát találták számításokkal megalapozottnak; az uniós fejezet tételeit külső tényezők miatt nem minősítették. Windisch László szerint ahol a megalapozottságot nem fogadták el, a határidőre be nem nyújtott háttérszámításokat kérték számon, nem a politikai szándékot. A büdzsé összességében átment a szűrőn, a kormányzati tartalék azonban az alultervezett kiadásokon és a bizonytalan adóbevételeken szinte elfogyhat.
A bevételi oldal 14 lényeges adónemnél csak a tervezett jogszabály-módosítások parlamenti elfogadásával teljesíthető, ezek együtt 1372,4 milliárd forint többletet hoznának. A társasági adó 41,9 százalékkal 1431,6 milliárdra nő: az 500 millió euró feletti árbevételű nagyvállalatoknál 15 százalékra emelik a kulcsot (+140 milliárd), a látvány-csapatsportok adókedvezménye és az adófelajánlás megszűnik (+200 milliárd). A pénzügyi szervezetek befizetése 533,7 milliárd (+390 milliárd jogszabályi hatás), a biztosítási adó a sávos kedvezmény eltörlésével 249,9 milliárd (+80 milliárd), a KATA az átalányadózók várt átlépésével és a cégeknek számlázás újbóli megnyitásával 238 milliárd (+162,9 milliárd). Szja-ból 5042,8 milliárdot várnak; a minimálbéresek terhelését 9 százalékra mérséklő adójóváírás 230 milliárdot visz el, az anyák kedvezményének jövedelmi és életkori korlátja 45 milliárdot hoz vissza.
Új tétel a 200 milliárdos vagyonadó, amelyet számításokkal megalapozottnak minősítettek, de a tervezési adatbázisok más vállalatértékelési módszertanra épülnek, mint a törvényjavaslat, az eltérő vagyonelemek önadózásos felértékelése pedig gyakorlati nehézséget okoz. A NAV-ra a bevallások, a vagyonosodási vizsgálatok és a minimálbér sávossá tétele hárul, működési előirányzata mégis a 2026-os módosított szint 97,9, felhalmozási-beruházási kerete 34,2 százalékára csökken. Egyedül a 25,2 milliárdos szén-dioxid-adó bukott meg, mert jogszabályi hátterét és számításait nem adták át; összesen 95,9 milliárd bevételi kockázatot azonosítottak (0,3 százalék), köztük a 129,6 milliárdos bányajáradékból 29,1, a 113,3 milliárdos népegészségügyi termékadóból 20, a 335,7 milliárdos kiskereskedelmi adóból 18,8 milliárdot, az energiaágazat 222 milliárdjánál 2,1, a 76,8 milliárdos játékadónál 0,7 milliárdot. Hat nagy kiadási előirányzat nem volt megalapozott, köztük a Paks II. Zrt. 175 milliárdos tőkeemelése — a 355,6 milliárdos indokolás és az előirányzat között 180,6 milliárd a különbözet —, valamint az Országgyűlés fejezete. A Szociális és Családügyi Minisztériumnál a 49,2 milliárdos ágazati pótlékokhoz a november 5-i határidő után hat nappal küldtek hiányos adatokat, a 481 milliárdos nem állami humánszolgáltatási támogatásnál 2,4 milliárd túllépési kockázat van. A felülről nyitott kiadásoknál 185,1 milliárdos elégségességi kockázatot számoltak, legnagyobb tétele 135 milliárd az egyéb vegyes kiadásokon: a kormány kihúzta a migrációs ügyben kiszabott uniós bírság fizetését a jövő évi büdzséből.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔