A november 3-i amerikai félidős választások Trump hatalmának és az intézményeknek is próbája
November 3-án az amerikaiak félidős választásokon döntenek a Kongresszus irányításáról, de az Al Jazeera szerint a tét túlmutat a pártszerencsén: mennyire tudják az alkotmányos fékek korlátozni Donald Trump elnököt, mennyire állnak ellen a választási tisztviselők a politikai nyomásnak, és tiszteletben tartja-e a kormány a szavazók ítéletét, ha az érdekeit veszélyezteti. A Brennan Center for Justice október 20-i összesítése szerint legalább 34 szövetségi kerületi bírósági döntés ideiglenesen vagy véglegesen megakadályozta az adminisztráció választási eljárásokra és a választói nyilvántartások kiadására vonatkozó kezdeményezéseit; a bírák között mindkét párt elnökei által kinevezettek, köztük Trump saját jelöltjei is szerepeltek. A bírói felügyelet tehát működik, ám a perek gyakran csak a vitatott intézkedések bevezetése után indulnak, így a bizonytalanság közelíthet a szavazás napjához. Október 26-án egy szövetségi fellebbviteli bíróság megtagadta, hogy Kaliforniát mintegy 20 ezer, az Igazságügyi Minisztérium szerint esetleg nem állampolgár választó szavazatának félretételére kötelezze, mert az alsóbb foknak nem jutott elég ideje a kérelem vizsgálatára; az ügy érdemi része nyitva maradt. A republikánusok szűk többséget tartanak mindkét kamarában, így a Képviselőház, esetleg a Szenátus is a demokraták közelébe kerülhet. Egy demokrata Képviselőház erősítené a vizsgálódást, a idézéseket és a végrehajtó hatalom ellenőrzését, a Szenátus pedig a kinevezésekre hathatna, Trump vétójoga és végrehajtó hatásköre azonban megmaradna. A 2020-as vereség után Trump megalapozatlan csalási vádakkal Georgia tisztviselőit is nyomás alá helyezte, 2021. január 6-án pedig a Kapitóliumot támadta meg egy tömeg; a cikk szerint ez nem jelenti, hogy 2026-ban ugyanez ismétlődik, de a szavazatszámlálás körüli viták miatt a figyelem indokolt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔