Tizennégy év után bukott meg a szerb elnök rendszere a választásokon
Szerbiában október 25-én, vasárnap véget ért Aleksandar Vučić tizennégy éve tartó politikai dominanciája, miután a diákmozgalomból kinőtt Egyetemista Lista a szavazatok több mint 52 százalékát szerezte meg, míg az elnök szövetsége 39 százalék körül maradt. A belgrádi fordulat szorosan illeszkedik a közép- és délkelet-európai folyamatokba: Lengyelországban 2023-ban bukott el a PiS-kormány, Magyarországon pedig április 12-én a TISZA szerzett 53,18 százalékos többséget 141 mandátummal, lezárva a Fidesz 2010 óta tartó folyamatos kormányzását.
Miközben térségünkben megrendülni látszanak a hosszan regnáló, vezé
<truncated 18 bytes>
uverenista rendszerek, Nyugat-Európában hasonló politikai erők törnek előre: Németországban az AfD történelmi csúcsra jutott, Franciaországban pedig a Nemzeti Tömörülés vált az elnökválasztás meghatározó pólusává. A 31 állam politikai formációit 1989-től 2026-ig vizsgáló The PopuList 4.0 kutatói adatbázis szerint a kontinens országai a populista politikai projekt eltérő életciklusaiban járnak. A keleti régió a rendszerváltás társadalmi veszteségei miatt évtizedekkel korábban vágott bele ebbe a kísérletbe, és a választók a közvetlen kormányzati tapasztalatok birtokában fordultak el a modelltől.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔