A munkaadók elbocsátásoktól tartanak a 2027-es béremelés után
A 2027-es minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodás a munkáltatói oldal szerint a vállalhatóság határáig terjedő kompromisszum lett. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az egyezség önmagában nem teszi tömegesen működésképtelenné a vállalkozásokat, de a gazdasági növekedés elmaradása esetén komoly nehézségeket okozhat. A megállapodás hivatalos aláírására a jövő héten kerülhet sor.
Január 1-jétől a minimálbér bruttó 347 ezer forintra nő, ami 7,5 százalékos emelésnek felel meg. A garantált bérminimum bruttó 396 ezer forintra emelkedik, 6,1 százalékkal. A magasabb kötelező bérek elsősorban azokat az ágazatokat érintik érzékenyen, ahol sok munkavállaló keres minimálbért vagy garantált bérminimumot, de a hatás szélesebb lehet. A bértorlódás miatt ugyanis a magasabb kereseti sávokban is szükségessé válhatnak béremelések, így a cégek teljes bérstruktúrája költségesebbé válhat.
A munkáltatók emellett az új adóintézkedésekkel, az energiaköltségekkel és a gazdasági bizonytalansággal is számolnak. Perlusz becslése szerint az őszi adócsomag ezermilliárd forintos nagyságrendű terhet jelenthet a vállalkozásoknak, és hasonló nagyságrendű lehet a bérmegállapodás költsége is. A VOSZ felmérésében szereplő cégek mintegy 12 százaléka lehetségesnek tartotta az elbocsátásokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi vállalkozás már létszámcsökkentést tervez. A kockázat főként akkor erősödhet, ha a fogyasztás mellett a vállalatok közötti, úgynevezett B2B-kereskedelem sem élénkül.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔