Washington és az EU összeütközött a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról
Az orosz jegybank külföldön tartott tartalékainak jelentős részét 2022 februárjában, az orosz invázió után fagyasztották be a nyugati országok. Azóta vita zajlik arról, hogy Ukrajna támogatására csak a zárolt vagyon hozamai használhatók-e, vagy magához a tőkéhez is hozzá lehet nyúlni. A kérdés most Washington és az Európai Unió között is konfliktust okoz.
A Financial Times szerint az Egyesült Államok azt javasolta, hogy az Európában őrzött orosz állami vagyon egy részét amerikai felügyelet alatt álló pénzügyi konstrukcióba helyezzék, akár az ukrajnai béketárgyalásokhoz kapcsolódóan. A javaslatot a Reuters szerint Steve Witkoff és Jared Kushner ismertette európai tárgyalópartnerekkel, akik állítólag elutasították az ötletet. Washingtonnak nincs jogi rendelkezési joga az Európában befagyasztott eszközök felett, bár 20 milliárd dollárral részt vesz a G7 ukrajnai hitelprogramjában, amelyet részben az orosz vagyon hozamaiból törlesztenek.
Az EU-ban mintegy 210 milliárd eurónyi orosz jegybanki eszköz van zárolva, ennek nagy része a brüsszeli Euroclearnél. Az unió eddig csak a több milliárd eurós hozamokat használta fel, a tulajdonjog továbbra is az orosz jegybanké. Friedrich Merz szerint ezeknek az eszközöknek Európában kell maradniuk, és Európának kell döntenie róluk. A tőke elkobzása jogilag kockázatosabb lenne, és az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat is gyengíthetné. Belgium különösen óvatos, mert az esetleges perek és orosz ellenintézkedések terhei elsősorban rá és az Euroclearre hárulhatnának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔