A Mol uniós támogatást kér az orosz olajról való leváláshoz
A Mol uniós forrásokat kér ahhoz, hogy Magyarország le tudjon válni az orosz kőolajról, mert a kelet-közép-európai csővezetékes ellátottság történelmileg elmarad Nyugat-Európától. Az uniós statisztikák és az Európai Bizottság adatai szerint Oroszország részesedése a tagállamok olajimportjából a 2021-es 27 százalékról mára két százalékra csökkent; jelentős tételeket a Barátság vezetéken immár csak Magyarország és Szlovákia vásárol. Bacsa György szerint a földrajzi és infrastrukturális egyenlőtlenséget célzott európai programmal kellene orvosolni, amely a gáz-, áram- és olajhálózatok összekapcsolását egyaránt finanszírozná.
Brüsszel fogadtatása egyelőre hűvös. Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője elvi szinten nem zárta ki a fosszilis projektek megvitatását, de a testületnek nincs konkrét válasza, sem elkülönített forrása a magyar vezetékbővítésre, miközben azt várja, hogy a tagállamok szüntessék meg az orosz olaj-, gáz- és LNG-importot. A lap szerint ez a berlini gázajánlathoz hasonlít: a drágább nyugati útvonalak költségét a magyar gazdaság viselné.
A fizikai kiváltás kulcsa a Horvátország felőli Adria-vezeték lenne, de a Mol és a Janaf évek óta vitázik a kapacitásokról és a tranzitdíjakról; a magyar vállalat már a Bizottság közvetítését kérte a horvát kapacitásteszt ügyében. Hosszabb távon a Trieszt–Németország TAL-vezetékhez csatlakozást, valamint a Barátság ukrajnai, Brodi és Odessza közötti szakaszának újraindítását is szorgalmazza, utóbbit kevéssé tartják életszerűnek. Amíg az alternatívák nem versenyképesek, az orosz olaj elengedése egy másik, drágább vezetékes függőségbe kényszerítené az országot – az új kormányzat abban bízott, hogy Brüsszel kifizeti az átállás számláját.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔