Elképesztő tájakon kanyarognak a legszebb magyarországi kisvasutak

A hazai erdei vasutak hálózata eredetileg a fa- és bányászati szállítás céljából épült ki a nehezen megközelíthető hegyvidékeken, mára azonban a nosztalgiázók, kiránduló családok és természetjárók kedvelt turisztikai látványosságává vált. A történelmi vonalak olyan eldugott természeti értékekhez juttatják el az utasokat, amelyek gyalogosan is komoly túrával érhetők csak el.

A Bükk keleti kapujának számító Miskolcról induló lillafüredi vasút meredek sziklaoldalakon és viaduktokon keresztül vezet Garadnáig, útba ejtve a festői Hámori-tavat és a kastélyszállót. A hegység nyugati oldalán, Szilvásváradon a Szalajka-völgyi vonal kínál látványos utat: a lovaspályától indulva a lipicai ménes legelői és a szikrázó patak mentén zakatol a Fátyol-vízesés melletti Gloriett-tisztásig. A Mátra lábától induló keskeny nyomtávú szerelvények két ágon kanyarognak szőlők, tölgyesek és patakvölgyek között a hegyvidéki üdülőhelyek felé.

A Börzsönyben fut az ország egyik leghosszabb erdei vasúti hálózata, amelynek különlegessége a hegyi szintkülönbségek leküzdésére épült csúcsfordítós szakasz. A hegység északi felén a Kemencei Erdei Múzeumvasút önkéntes munkával működik újra, és a Fekete-völgy patakpartján haladva éri el a helyi vasúttörténeti gyűjteményt. Mindeközben a Mecsekben található az ország legrövidebb, mindössze 570 méteres kisvasútja, amely a pécsi Dömörkapu és az állatkert között szállítja nyitott kocsikban az utazókat.