Amerikai, izraeli és iráni felkészülés zajlik, miközben felerősödtek a háborús félelmek
Az Egyesült Államok, Izrael és Irán is fokozott katonai felkészülést folytat a fegyveres konfliktus őszi kiújulására, miután a nyáron megkötött, majd összeomlott 14 pontos megállapodás óta teljesen zátonyra futott a diplomáciai rendezés. Bár Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan úgy nyilatkozott, hogy a november 3-i időközi választásokig biztosan nem éri amerikai támadás Teheránt, az elemzők és a híradások szerint ez csupán taktikai altatás lehet. A csapatok, a technikai eszközök és a haditervek készen állnak, így mindenki az elnök parancsára vár.
A hadműveletek újraindítását komoly ellenérvek övezik, hiszen a gazdasági nyomásgyakorlás önmagában is súlyos, az életszínvonalat romboló recesszióba taszította Iránt, ami elméletileg kompromisszumra bírhatná a rezsimet az elrejtett uránkészletek feladásában. Egy újabb bombázás ezzel szemben ismét ellenállásra sarkallhatja az iráni társadalmat, és beláthatatlan következményekkel fenyeget. A 2026 eleji háború tapasztalatai intő példaként szolgálnak: Teherán akkor az öböl menti energetikai létesítmények és a Hormuzi-szoros forgalmának megbénításával rekordmagas, 6 dolláros dízelárakat okozott, tucatnyi amerikai repülőgépet semmisített meg, és több mint 100 milliárd dolláros kárt idézett elő, egy újabb csapás esetén pedig még súlyosabb válaszlépésekre lehet számítani.