Kijev bajban van Dél-Koreával egy kurszki hadifoglyokkal kapcsolatos bejelentés miatt

Volodimir Zelenszkij az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban hozta nyilvánosságra, hogy az ukrán hadsereg az oroszországi Kurszk térségében elfogott észak-koreai katonákat átadta Dél-Koreának. A bejelentés azonnali diplomáciai vihart kavart: I Dzsemjong dél-koreai elnök nyíltan nehezményezte a kényes akció kitudódását, a szöuli külügyminisztérium pedig bekérette az ukrán nagykövetet. Bár Kijev álláspontja szerint nem született titoktartási egyezség az átadásról, Szöul szerint a kérdés egyáltalán nem volt tisztázott.

A dél-koreai vezetés felháborodását a térség sérülékeny biztonsági helyzete magyarázza. Észak- és Dél-Korea között 1953 óta nincs békemegállapodás, így a két ország jogilag ma is háborúban áll egymással. Ráadásul Moszkva és Phenjan szövetségének megerősödése közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent a szöuli kormánynak, amely igyekszik elkerülni a konfliktuspontokat. A diplomáciai incidens az Ukrajna és Magyarország közötti korábbi csörtékre, valamint a lengyel–ukrán vitákra emlékeztet.

A feszültség időzítése Kijev számára rendkívül kedvezőtlen, hiszen Dél-Korea mára a világ egyik vezető fegyverexportőrévé vált. Szöul mindeddig rendkívül óvatos politikát folytatott, és főként tüzérségi lőszerekkel segítette Ukrajnát. Kijevnek égető szüksége lenne modern védelmi rendszerekre – különösen légvédelemre az orosz rakétatámadások elhárításához –, a kialakult bizalmi válság miatt azonban Szöul várhatóan még inkább elzárkózik a fegyvereladások engedélyezésétől.