Az Óbudai Egyetem az oktatásba és a számonkérésbe is beépítené az AI-t
Az Óbudai Egyetem olyan működési modell kialakítására készül, amelyben a mesterséges intelligencia nem különálló segédeszköz, hanem az oktatás, a kutatás és az adminisztráció beépített része lenne. A változás az egyetemi vizsgáztatást is érintené: az intézményeknek újra kell gondolniuk, milyen tudást mérnek, hogyan értékelik a hallgatói teljesítményt, és pontosan milyen feladat marad az oktatóknál.
Kovács Levente rektor szerint az AI a repetitív adminisztratív munkákban, valamint a vizsgák kiértékelésében is segítséget nyújthat. A hallgatók esetében azonban nem pusztán az elkészült eredmény számítana. A jövőben az lehet a döntő, hogy a diák érti-e az AI által létrehozott szöveget, számítást vagy más munkát, és képes-e annak tartalmát, módszerét és következtetéseit önállóan megmagyarázni. Ez a számonkérés jelenlegi rendszerét is átalakíthatja, mivel a kész válasz helyett nagyobb hangsúly kerülhet a gondolkodás és az ellenőrizhető megértés vizsgálatára.
A rektor az átállás sikerét nem elsősorban technológiai kérdésnek tartja. Becslése szerint maga a technológia mintegy 10 százalékban, a fejlesztési és szabályozási feladatok 20 százalékban, az emberi tényező pedig 70 százalékban határozza meg az eredményt. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy több intézmény stratégiai szinten kezdi beépíteni az AI-t: ilyen irányba indult el a japán Keio Egyetem, a dél-koreai Incheon National University és a malajziai UNIMY is. Az Óbudai Egyetem terve így nem egyszerűen új digitális eszközök bevezetését, hanem az egyetemi működés és a tudás számonkérésének átfogó újragondolását jelenti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔