Mérgezett lövedékeket is használhattak Arábiában 125 ezer éve
Egy 125 ezer éves szaúd-arábiai lelőhely új vizsgálata arra utal, hogy az ott élő korai emberek összetett vadászfegyvereket készítettek, köztük nyélre erősített és akár mérgezett hegyű lövedékeket is. A leletek azért jelentősek, mert megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy az Arab-félsziget őskori embercsoportjai csupán átutaztak a térségen. A kutatók szerint egyes közösségek elég hosszú ideig telepedtek meg a változó környezetben ahhoz, hogy a helyi erőforrásokhoz igazodó vadászati technológiákat fejlesszenek ki.
A vizsgált lelőhely, az ‘Uruq Aljelibah egy ősi édesvízi tó közelében, a Mundafan régióban fekszik. A wetter időszakokban a tópartot pálmák, nádasok és gazdag állatvilág jellemezhette; gazellák, vízilovak, bivalyok, tevék és antilopok is éltek a környéken. A kutatók több mint 5500 kőeszközt, állati fosszíliát és megőrződött szerves maradványt elemeztek. Egyes kőhegyeken becsapódási sérüléseket találtak, ami nagytestű állatok vadászatára utal. Mikroszkópos vizsgálattal állati szövetek, növényi gyanta és rostok nyomait is kimutatták, ezek alapján a hegyeket összetett, több anyagból készült fegyverek részeként használhatták. Kémiai elemzésük az Acokanthera schimperi nevű, mérgező szívglikozidokat tartalmazó növény biomarkereit is azonosította, ami a lövedékek méreggel való ellátásának lehetőségét veti fel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔