Kína szabályozása a globális videojáték-iparra is hat
Kína több mint 700 millió rendszeres játékossal a világ legnagyobb videojáték-piaca, és a játékok sokak számára a kapcsolattartás fontos eszközei is. A piac fejlődését azonban szigorú állami ellenőrzés kíséri. A konzolokat 2000 és 2014 között hivatalosan nem lehetett forgalmazni, mert a hatóságok a gyermekek és fiatalok játékfüggőségétől tartottak. Emiatt a kínai játékosok elsősorban számítógépen és okostelefonon játszanak, a konzolok kevésbé elterjedtek.
A kiskorúak jelenleg hetente legfeljebb három órát tölthetnek online játékokkal. A játékhoz valós névvel és személyi azonosítóval kell regisztrálni, így az állam elvileg azt is nyomon követheti, ki mikor mivel játszik, és kivel kommunikál. Egyesek VPN-t használnak a Kínában nem elérhető játékokhoz, más fiatalok pedig szüleik fiókjával próbálják megkerülni az időkorlátot.
A külföldi fejlesztők számára a kínai engedélyezési rendszer jelenti a legnagyobb akadályt: licenc nélkül nincs hivatalos értékesítés. A játékokat több hatósági szinten vizsgálják, és nem tartalmazhatnak a kínai egységet, szuverenitást vagy területi integritást veszélyeztető tartalmakat. Kína közben felismerte az iparág gazdasági jelentőségét: a Tencent és a NetEase számos nyugati vállalatba fektetett, a Hoothanes Technology pedig nemzetközi közönségnek fejleszti a The Defiant című játékot, amely az 1930-as és 1940-es években a japán hadsereg ellen harcoló kínai erőkről szól.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔