Az ügynökakták megnyitása csak a történelmi szembenézés kezdete
Az ügynökakták első körének nyilvánosságra hozatala nem zárja le a múlttal való szembenézést, hanem éppen annak kezdetét jelentheti – írja Szabó Andrea, az aktanyitás társadalmi feldolgozását segítő, Tarr Zoltán által felkért szakértői testület tagja. Szerinte a legfontosabb kérdés most az, hogy a társadalom képes-e felelősen értelmezni és feldolgozni az állambiztonsági rendszer működéséről megismert információkat.
Szabó Andrea arról is beszámol, hogy személyes döntése alapján nem nézi meg, szerepel-e valamelyik felmenője neve a nyilvánosságra hozott iratokban. Álláspontja szerint senkinek sem kötelessége feltárni családja közvetlen múltját, miközben a társadalom egészének joga van megismerni, hogyan működött az életét évtizedeken át meghatározó politikai rendszer. A két szempont szerinte nem zárja ki egymást: a történelmi igazság megismerése nem jelenthet kötelező személyes kutatást vagy szembenézést. A szakértői testület tagjaként ezért különösen nagy felelősséget érez abban, hogy az aktanyitás társadalmi következményeiről érdemi párbeszéd induljon.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔