A magyar állam fizette a budapesti atlétikai világdöntő 3,2 milliárd forintos rekorddíjazását

A Telex 2024-es szerződés alapján azt írja, a magyar állam 15 millió dollárt, nagyjából 4,7 milliárd forint közpénzt fizetett az első budapesti atlétikai világdöntőért. Ebből 10 millió dollár, mintegy 3,2 milliárd forint a sportolói díjalap, 5 millió dollár rendezési jogdíj a World Athleticsnek. A múlt hét végi verseny győztesei fejenként 150 ezer dollárt kaptak, a nyolcadik helyezetteknek is járt kétezer; a rekordösszegű díjalapot teljes egészében az állam állta, erről korábban nem beszéltek.

A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség megállapodása szerint a rendező viselte a díjalapot, a rendezési költségeket és a jogdíjat is. Cserébe a jegybevételek, valamint a szponzori és közvetítési bevételek nagyobb része a magyar felet illeti. Az eseményt eredetileg Balásy Gyula cégei szervezték volna, de az új kormány júliusban szerződést bontott velük; a meghívásos közbeszerzésen az IRUB Kft. kapta a munkát 3,2 milliárd forintért. Pénzdíj, jogdíj és szervezés együtt nagyjából 8 milliárd, a Magyar Atlétikai Szövetség további 200 milliót kapott előkészítésre, versenybírókra, trófeákra és marketingre. Az előző kormány 16,75 milliárdot biztosított; a végleges költségvetés még nincs. A Telex szerint tízmilliárd alatti teljes költség mellett a Balásy-csoport lecserélése több mint 7 milliárdot spórolhatott. Három napon 61 ezer jegyet adtak el, 40 százalékát külföldiek, kb. 30 ezer forintos jegyárral minimum másfél milliárdos jegybevétellel.