Az izraeli katonák traumáját vizsgálja az Al Jazeera gázai riportja
Az Al Jazeera új dokumentumfilmje izraeli katonák és tartalékosok vallomásain keresztül mutatja be a gázai háború pszichés következményeit. A szereplők rémálmokról, pánikról, függőségről és öngyilkosságokról beszélnek, többen mégis arról számolnak be, hogy visszatérnének a harcokba. A film egyik központi állítása szerint a katonák traumája valós, de annak erkölcsi jelentését megváltoztatja, hogy sokan nem tanúsítanak megbánást a palesztin áldozatok miatt, és a felelősség kérdése háttérbe szorul.
Itay Sagi, a Maglan egység tartalékosa arról beszél, hogy október 7. után izraeli oldalon harcolt a Hamász ellen, és a barátai elvesztését gyászolja, miközben a Gázában meghalt palesztinokról nem tesz említést. Boris Shtonda egy robbanásban elvesztette a lábát, amely négy bajtársa halálát okozta. Guy Zaken katonai buldózervezető egy parlamenti bizottságnak azt mondta, hogy a katonáknak több száz „terroristán” kellett áthajtaniuk, akár éltek, akár meghaltak. Társa, Eliran Mizrahi 186 napot töltött Gázában házak lerombolásával, majd két nappal hazatérése előtt öngyilkos lett.
Az izraeli védelmi minisztérium szerint október 7. óta csaknem 30 ezer megsebesült katona és biztonsági alkalmazott került rehabilitációs rendszerbe, 63 százalékuk pszichés sérüléssel. Az izraeli hadsereg adatai alapján 2025-ben 22 katona halt meg öngyilkosságban, szemben a 2024-es 21-gyel és a 2023-as 17-tel. Egy parlamenti kutatóközpont 2024 januárja és 2025 júliusa között 279 öngyilkossági kísérletet rögzített. A film és a megszólaló szakértők szerint ez súlyos pszichológiai válságot jelez, de a katonai jogsértésekkel kapcsolatos társadalmi tagadás miatt erkölcsi válságot is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔