Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Kína az iráni közvetítési ajánlatot hangsúlyozza, nem Washington feltételei szerint nyomja Iránt

Foreign Policy · 2026-11-03
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

A rijádi nemzetközi repülőtér elleni houthi támadásokat követő 48 órában Kína főbb médiái elsősorban Irán közvetítési ajánlatát emelték ki. Az iráni és a szaúdi külügyminiszter október 11-én telefonon egyeztetett, néhány órával azután, hogy a houthi rakéták 13 embert öltek meg és tucatnyit sebesítettek meg. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter javaslatát Peking lelkesen tálalta; ezt egy szeptemberi jelentés előzte meg, amely szerint Kína titokban is ösztönözte Iránt a Szaúd-Arábia és a houthik közötti mediációra. A hangsúly azt is magyarázza, miért kevés Pekingnek az érdeke, hogy Washington feltételei szerint kényszerítse Iránt a háború befejezésére.

Kína azt támogatja, hogy a Közel-Kelet nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért, az Egyesült Államok regionális szerepének csökkentése pedig régóta közös cél a kínai–iráni viszonyban. Egy 1981-es kínai tanulmány Irán öbölbeli pozíciójának erősítését javasolta az amerikai olajhozzáférés gyengítésére, kínai olajérdekek számára fenntartott kivétellel. Az 1980–88-as irak–iráni háború idején pekingi vezetők rendszeresen az amerikai erők öbölbeli kivonását szorgalmazták, majd 1990-ben tiltakoztak az Egyesült Államok kuvaiti beavatkozása ellen. Ma tompították a kivonásra vonatkozó felhívásokat, de a multipoláris világrendben továbbra is a regionális önvédelmet hirdetik; ennek konkrétabb kerete a Globális biztonsági kezdeményezés. Donald Trump márciusban kínai hajókat kért a Perzsa-öböl kereskedelmi útvonalainak védelmére; Peking nem teljesítette. Kína volt az ENSZ BT egyetlen állandó tagja, amely az irak–iráni háborúban nem küldött hajókat, noha megszavazta az 552. számú határozatot, amely Irán semleges hajózás elleni támadásainak beszüntetését kérte. A Tienanmen téri mészárlás utáni 1989-es fegyverembargók idején Kína először ismerte el nyilvánosan iráni nukleáris együttműködését; Jiang Zemin és Bill Clinton közeledése, a WTO-csatlakozás előtt, 1997-ben a nukleáris együttműködés leállításához vezetett.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Foreign Policy · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek