A légszennyező részecskék mélyen bejuthatnak az agyszövetbe
A légszennyezés az eddigi eredmények szerint nemcsak közvetett, gyulladásos folyamatokon keresztül károsíthatja az agyat: a levegőben található mikroszkopikus részecskék közvetlenül is eljuthatnak az agyszövetbe. A Rush Alzheimer-kór Központ kutatói 11, 80 és 91 év között elhunyt ember agyát vizsgálták, és környezeti eredetű részecskéket találtak az amigdalában, az érzelmek és az emlékezet szabályozásában fontos agyterületen.
A brit UK Biobank adataira épülő, több mint 400 ezer ember 14 éves követésével készült kutatás szerint a legnagyobb PM2,5-terhelésnek kitetteknél 14 százalékkal magasabb volt a demencia kockázata. Az MRI-vizsgálatok több agyi régió térfogatcsökkenését is jelezték. Egy közel 270 ezer résztvevőt vizsgáló másik tanulmány a hippokampusz szerkezeti változásait kapcsolta a szennyezettebb levegőhöz.
Kísérletek alapján nem minden füst egyformán veszélyes. A dízelfüst és a World Trade Center helyszínéről származó por több mint 1200, köztük gyulladásban és amiloid-feldolgozásban részt vevő gén működését módosította, míg a fafüst nem okozott ugyanilyen Alzheimer-kórhoz köthető változásokat. A különbségben a fémtartalomnak lehet szerepe. Több mint 56 millió amerikai kórházi adatainak elemzése pedig a magas PM2,5-szintet a Lewy-testes és a Parkinson-kórhoz társuló demencia gyakoribb előfordulásával hozta összefüggésbe.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔