Elfogadta a parlament az MBH-t és a 4iG-t érintő törvényt
A parlament elfogadta a Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott, 14 oldalas törvényt, amely új állami beavatkozási lehetőségeket teremt az MBH és a 4iG körül. A jogszabály egyik legfontosabb rendelkezése jogutód nélkül megszünteti az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezetét, az SZHISZ-t. A szervezet négy tagja – az MBH Jelzálogbank, az MBH Duna Bank, a Takarék Egyesült Szövetkezet és a KMF Közép-magyarországi Fejlesztési Zrt. – ezzel elveszíti tagságát, az SZHISZ vagyona pedig az államra száll, amelynek nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat.
A döntés azért különösen fontos az MBH szempontjából, mert az SZHISZ 2013-tól a takarékszövetkezeti szektor egységesítésében és stabilizálásában vett részt. Az Orbán-kormány 136 milliárd forintot juttatott a szervezetnek, amely ezt később állampapírokban tartotta, majd az összeg jelentős részét 2022-ben a Magyar Bankholding 2042-ben lejáró kötvényeire cserélte. Így állami pénz segítette a későbbi MBH tulajdonlásának finanszírozását, közvetlen állami tulajdonrész nélkül.
A 4iG esetében a törvény megkönnyíti a zártkörű befektetési alap kezelőjének leváltását, ha valamelyik befektető legalább 60 százalékos részesedéssel rendelkezik. Ez az állam számára is megnyithatja a szavazati jogok átvételének lehetőségét, ráadásul bizonyos esetekben vételi ajánlat nélkül. A 4iG 38,9 százaléka az állami pénzből létrejött IG COM Magántőkealapnál van, miközben a szavazati jogokat Jászai Gellért alapkezelője gyakorolja. Mivel a részvény árfolyama év eleje óta 64 százalékkal esett, egy kötelező vételi ajánlat jelentős különbséget jelenthetne a kisbefektetőknek. A 4iG még elemzi a jogszabályt, az MBH-tól nem érkezett válasz.