Megszűnt a német–orosz partnerség, az AfD mégis a viszony normalizálását sürgeti

A 2022. február 24-i orosz invázió szétzúzta a Moszkva és Berlin közötti egykor szoros partnerséget. A viszony még a 2000-es évek elején, Gerhard Schröder (SPD) kancellársága idején kezdett kibontakozni, és Angela Merkel (CDU) alatt is folytatódott: Oroszország olcsó energiával látta el a németipart, amely ennek köszönhetően virágozhatott a világpiacon, tárgyalópartnere mindvégig Vlagyimir Putyin elnök volt. Még az sem zavarta meg az együttműködést, amikor Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet: éppen akkor írták alá az Ukrajnát megkerülő Északi Áramlat 2 gázvezeték megállapodását, noha más európai országok és az Egyesült Államok már akkor figyelmeztettek, hogy az vezeték stratégiai többleterőt ad Moszkvának. A figyelmeztetések beigazolódtak: az invázió után semmi sem maradt a régi, Olaf Scholz kancellár Zeitenwendét, korszakváltást hirdetett a külpolitikában.

Azóta Németország véget vetett az évtizedes energiafüggőségének, leállította az Északi Áramlat 2-t, és a brüsszeli szankciók minimálisra csökkentették az orosz–német kereskedelmet; Boris Pistorius védelmi miniszter "háborúképessé" váló hadseregről beszélt. A feszültségek nőnek: a német kormány orosz kibertámadásoktól tart, egy drónincidens miatt a Kremlre hárította a felelősséget, és bezáratták a berlini orosz kulturális központot, mire Moszkva a götei intézetekkel válaszolt. A legnagyobb belpolitikai nyomást azonban a szélsőjobboldali AfD jelenti, amely az egykori német–orosz viszony normalizálását sürgeti annak ellenére, hogy a partnerségnek már gyakorlatilag vége.