Másfél évvel az űrrepülés után mutatták be Kapu Tibor ISS-kísérleteinek első eredményeit
A Magyar Tudományos Akadémián egész napos szimpóziumon ismertették a HUNOR-program első tudományos eredményeit. A Nemzetközi Űrállomáson mintegy harminc kísérlet futott, ebből Kapu Tibor 25-öt hajtott végre a bő két hétig tartó küldetésén; egyes mérések elemzése még tart. A Telex szerint korábban nehezen lehetett kideríteni, pontosan milyen programokat vitt fel, noha a mérnökből lett űrhajós nem turistaútra ment.
A HUNOR a magyar űrszektorral összemosódott, amely a cikk szerint a Fideszhez közel álló üzleti körök játszóterévé vált. Ferencz Orsolyát 2018 októberében nevezték ki űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak; a Külgazdasági és Külügyminisztériumban indította el a HUNOR-t és a nemzeti űrstratégia kidolgozását, források jó szakembernek tartották. Az űripari felügyelet később a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, a műholdprogramot a 4iG kapta, amelynek nem volt meg a szükséges nemzetbiztonsági minősítése, tulajdonosi háttere a magántőkealapok miatt átláthatatlan; erről a Direkt36 írt tényfeltáró cikket.
Kapu, aki a HUNOR igazgatója lett, azt mondta: a 2020-as űrstratégiát az öt év változásai miatt meg kell újítani. Konkrét fókuszterületekre, zászlóshajó-projektekre, mérföldkövekre és időtervekre van szükség, bevonva a kis- és középvállalkozásokat és az űrszektoron kívüli cégeket is. Példaként a Föld körüli, napenergiás mesterségesintelligencia-adatközpontokat és a NASA holdmisszióit említette. Február–március környékén Washingtonban Jared Isaacman az Artemisben érdekelt országoknak jelezte, hogy a NASA-nak nincs elég holdkísérlete; Magyarország csatlakozni szeretne. A szabályozási kereteket is újra kell gondolni az Unió készülő űrtörvényére tekintettel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔