Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az állami vagyon védelméről szóló törvény miatt
Sulyok Tamás köztársasági elnök nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, amelyet november 3-án fogadott el az Országgyűlés. A Sándor-palota hétfői közleménye szerint az államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mert több rendelkezésnél is felmerült az alaptörvény-ellenesség lehetősége.
A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvény elsősorban az MBH Bankot és a 4iG-t, valamint azok tulajdonosait érintheti. Megszüntetné a takarékszövetkezeti rendszer korábbi integrációs szervezetét, az SZHISZ-t, amelynek vagyona, köztük közel 190 milliárd forintnyi kötvénykövetelés, az államhoz kerülne. Megkönnyítené a magántőkealapok kezelőinek leváltását is, így az állam nagyobb beleszólást szerezhetne a 4iG irányításába.
Sulyok két területet kifogásolt. Az egyik a zártkörű befektetési alapok kezelőinek leváltása: a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszeríthetné ezt, a szabály pedig a már működő, akár egyáltalán nem vagy csak részben állami hátterű vagyont kezelő alapokra is vonatkozna. Ez szerinte sértheti a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonjogát, valamint a korábbi szerződésekhez fűződő jogos elvárásokat. A másik a kisebbségi részvényesek védelme: az új szabály egyes esetekben felmentene a kötelező vételi ajánlat alól, ha valaki jelentős befolyást szerez egy társaságban.
Az elnök bírálta az eljárást is: a benyújtás és a szavazás között mindössze 26 óra telt el, társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélkül. Figyelmeztetett, hogy az ilyen állami beavatkozás megingathatja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, különösen a külföldi befektetők körében. Az Alkotmánybíróságnak most azt kell eldöntenie, hogy a kifogásolt részek megfelelnek-e az Alaptörvénynek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔