Kedden félidős kongresszusi választás: a képviselőház szűk republikánus többsége a tét
Kedden az Egyesült Államokban félidős kongresszusi választást tartanak: a 435 fős képviselőház teljes tagságáról szavaznak, míg a szenátusi helyeknek csak egy része van játékban, Donald Trump pedig még két évig elnök marad. A 2024-es, elnökválasztással egyidejű alsóházi szavazáson a Republikánus Párt országosan 2,6 százalékponttal, 4 millió vokssal előzte a demokratákat, 220–215 mandátummal; ez 1930 óta a legszűkebb képviselőházi többség.
Mike Johnson republikánus házelnök alatt a záruló ciklusban mindössze 123 törvény született, a benyújtott tervezetek kevesebb mint 1 százalékát fogadták el. A szűk többség mellett ezt a Trump által gyakran alkalmazott rendeleti kormányzás is magyarázza; a rendeletek kevésbé tartósak, mert a következő elnök visszavonhatja őket. Ha az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát nem számítjuk, 2025 óta mérföldkőnek a Trump által szorgalmazott kiadási és adócsökkentési csomag, az „egyetlen nagy, gyönyörű törvény” (OBBB), valamint a lakhatási törvény számít. A SAVE America Act választási reformból nem lett semmi.
Lemondások és halálesetek után a demokratáknak négy mandátumot kellene átfordítaniuk a többséghez. Trump kérésére Texas 2025-ben, a 2021-es átrajzolás után öt demokrata körzetet szabott át; Virginiában bíróság állította meg a demokraták kísérletét, Kaliforniában öt republikánus újraválasztását nehezítették. A Ballotpedia szerint kilenc, a New York Times szerint három–tizenkét mandátumnyi előnyt hozhatott a republikánusoknak a késői gerrymandering. A legfelsőbb bíróság tavaszi döntése az 1965-ös választójogi törvényt (VRA) gyengítette; Louisianában, Alabamában és Tennessee-ben egy-egy fekete többségű, védett körzetet szüntettek meg. A republikánusok saját helyeiket úgy „magaslatra” tolták, hogy 7–8 százalékpontos demokrata fölény ne legyen elég, csak 15–20 százalékpontos elmozdulás.