Harminchat év után nyilvánosságra hozzák a magyar állambiztonsági ügynökaktákat
Harminchat évvel a kommunista rendszer bukása után Magyarország nyilvánosságra hozza az állambiztonsági ügynökakták jelentős részét. A Péter Magyar vezette kormány november 4-étől online adatbázisokban teszi elérhetővé az informátorok nevét és a tevékenységükre vonatkozó fontosabb adatokat. A döntés szimbolikus időpontban született: 1956. november 4-én a szovjet hadsereg leverte a magyar forradalmat, amelyet évtizedes diktatúra és az állambiztonság működése követett.
A Tisza korábban választási ígéretként vállalta az iratok közzétételét. A teljes nyilvánosságot civil jogvédők és kisebb pártok már 1989 után követelték, ám az egymást követő kormányok több mint három évtizeden át nem rendezték az ügyet. Az 1994-es ügynöktörvény bizonyos közszereplők ellenőrzését előírta, 1997-től pedig az állampolgárok megismerhették a saját aktáikat, de az informátorok neveit nem.
Most akár 60 ezer személy adatai kerülhetnek nyilvánosságra a becslések szerint 150 ezer informátort tartalmazó állományból. További adatbázisok és a korábbinál több irat is hozzáférhetővé válhat, miközben a történészek arra figyelmeztetnek, hogy az akták hiányosak, megbízhatóságuk egyenetlen, sok dokumentum pedig megsemmisült. Az ABTL igazgatója szerint ezért nem lehet minden állambiztonsági állítást automatikusan igaznak tekinteni. A közzététel így egyszerre jelent történelmi elszámoltatást és új vitát a kényszerről, a felelősségről és az iratok politikai felhasználásáról.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔