Sokan nem megfelelő húst választanak a húsleveshez
A húsleves ízét nem önmagában a fazékba kerülő hús mennyisége határozza meg, hanem az is, hogy milyen részt választunk. A filézett csirkemell népszerű, mert sovány, könnyen elkészíthető és sokféle ételben használható, levesalapként azonban korlátozott eredményt ad. Szinte kizárólag izomhúsból áll, kevés zsírt tartalmaz, nincs benne csont vagy bőr, és alig található benne olyan kötőszövet, amely hosszú főzés alatt tartalmassá tenné a levet.
A klasszikus húsleves telt ízét és selymes állagát főként a csontokból, porcokból, bőrből és kötőszövetekből kioldódó zselatin, valamint az ezekből származó ízanyagok adják. A zsír közben segít az aromák hordozásában, ezért egy egész csirkéből, tyúkból vagy csontos húsrészekből készült leves általában karakteresebb, mint a kizárólag csirkemellből főzött változat.
Jobb alapanyag lehet a farhát, a nyak, a szárny, a csontos comb vagy a bőrrel együtt használt hús. Idősebb tyúkból is gazdag leves készülhet, bár ennek húsa lassabban puhul meg. Marhahúsleveshez szintén érdemes csontos húst, akár kevés velőscsontot választani. Csirkemellből sem lehetetlen ízes levest főzni: sok gyökérzöldség, hagyma, zeller, petrezselyem és lassú főzés javíthat az eredményen. A csirkemell megfelelő tárolás és alapos hőkezelés mellett biztonságos, a nyers baromfival azonban a Campylobacter és a Salmonella miatt körültekintően kell bánni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔