Fél év alatt közel 7 milliárd forintot próbáltak kicsalni egy hazai bank ügyfeleitől
A kiberbűnözők egyre kevésbé a banki rendszerek technikai hibáit, inkább magukat az ügyfeleket támadják. A bankkártyás visszaéléseknél szinte kizárólagossá vált az adathalászat, míg az átutalásos csalásoknál a pszichológiai manipuláció a jellemző. Bár kártyás ügyből több van, az átutalások esetében rendszerint nagyobb összegek megszerzésével próbálkoznak.
Az idei év első hat hónapjában az egyik nagy hazai pénzintézetnél csaknem 21 ezer csalási kísérletet regisztráltak. A megtámadott ügyfelektől megközelítőleg 7 milliárd forintot próbáltak kicsalni, a bank szűrőrendszerei azonban a próbálkozások mintegy 80 százalékát megakadályozták, közel 6 milliárd forintnyi kárt előzve meg. A csalások csaknem fele a 40–59 éves korosztályt érinti, miközben a 60 év felettiek elleni támadások aránya már meghaladja a 25 százalékot. Az idősebb áldozatokat gyakran távoli hozzáférést biztosító program, például az AnyDesk telepítésére veszik rá; az ilyen esetek tízből hét alkalommal ebből a korcsoportból kerülnek ki.
A bankok valós idejű tranzakciófigyeléssel, napi utalási limitekkel és központi visszaélésszűréssel védekeznek, de az ügyfelek óvatossága továbbra is döntő. Jelszót és egyszer használatos kódot nem szabad kiadni, ismeretlen kérésére programot telepíteni vagy nem kezdeményezett tranzakciót jóváhagyni. A sürgető, fenyegető megkereséseknél a legbiztonságosabb a kapcsolat megszakítása és a bank hivatalos elérhetőségének használata.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔