Súlyos zavargások és összecsapások rázzák meg Franciaországot
Franciaországban szeptember 17-én egy Párizs melletti középiskolából indult ki az a tiltakozási hullám, amely mára súlyos zavargásokba és erőszakos utcai harcokba torkollott. A diákok eredetileg az elavult oktatási infrastruktúrára, a tanárhiányra, a zsúfolt termekre és az intézmények alulfinanszírozottságára kívánták felhívni a figyelmet, ám a kezdetben békés tüntetések gyorsan eldurvultak. Eddig mintegy ötezer embert vettek őrizetbe, több mint hatszáz rendőr megsebesült, huszonnégy iskolát gyújtottak fel vagy fosztottak ki, és a károk mértéke eléri a több tízmillió eurót. Lens városában egy tizenöt éves diák a kezét veszítette el egy felvett rendőrségi gránát miatt, de tanárokra és járókelőkre is rátámadtak.
Patrice Faure párizsi rendőrfőnök és Édouard Geffray oktatási miniszter szerint szélsőbaloldali aktivisták és zavargók vették át az irányítást a fiataloktól. A helyzetet a kevesebb mint fél év múlva esedékes elnökválasztás politikai feszültségei is szítják. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés a centrista vezetést határozatlansággal, míg Jean-Luc Mélenchon pártját, az Engedetlen Franciaországot a fiatalok hergelésével vádolja. Mélenchon ezzel szemben a diákok védelmére és újabb megmozdulásokra buzdított. Miközben hétfőn több mint négyszáz iskola maradt zárva a biztonsági kockázatok miatt, Sébastien Lecornu miniszterelnök ütemtervet hirdetett a tanárhiány enyhítésére és a leromlott épületek felújítására.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔