Ritkult a hálapénz, de a kapcsolatok továbbra is számítanak az egészségügyben

A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közös kutatása szerint a magyar orvosoknak csak körülbelül tizede érzi magát elégedettnek vagy megbecsültnek. Az online kérdőívet 2026. február 20. és május 26. között 1971 orvos töltötte ki; a minta nem, korcsoport és megye szerint reprezentálja a kamarai tagságot. A válaszok alapján az egészségügy működésében a teljesítmény mellett, illetve sok esetben helyett, továbbra is fontos szerepe van a lojalitásnak, a személyes kapcsolatoknak és az informális előnyöknek.

A hálapénz a korábbiaknál jóval ritkább, de nem tűnt el teljesen. A megkérdezettek 31 százaléka szerint gyakorlatilag megszűnt, 61 százalékuk ritkának, 8 százalékuk pedig rendszeresnek tartja. A változás különösen erős a szülészet-nőgyógyászatban és a sebészetben: előbbi területen a 2021 előtti 94 százalékról 29 százalékra, utóbbin 91 százalékról 23 százalékra esett azok aránya, akik jellemzőnek látták a hálapénzt. Az elfogadása és adása 2021. január 1-je óta korrupciós bűncselekménynek minősül.

A kutatás ugyanakkor azt mutatja, hogy a pénzmozgások részben más formákban élnek tovább. A válaszadók 37 százaléka szerint a közellátásban nyújtott szolgáltatást az orvosok magánúton fizettetik meg, 68 százalékuk pedig tapasztalt olyan kórházi működést, ahol a köz- és magánellátás párhuzamosan, világos elválasztás nélkül zajlik. Az orvosok 84 százaléka szerint komplikáció esetén a beteg úgyis visszakerül az állami rendszerbe, 74 százalékuk pedig úgy látja, hogy a magánellátás nem vállalja a bonyolultabb eseteket. A betegek társadalmi vagy anyagi helyzete minden harmadik orvos szerint befolyásolja az ellátás minőségét.