A pszichológiai torzítás, ami miatt az amerikai kábítószer-törvények elmaradnak a tudománytól
Egy a Nature Human Behaviourben megjelent kutatás szerint az amerikaiak inkább a már törvényes szereket tartanák legalizálhatónak, és az tiltottakat elleneznék, mintsem a szakértők által mért kár alapján döntsenek. A szerzők státusz-quo-torzításnak nevezik, hogy egy anyag aktuális jogi helyzete – és a róla szóló média – sokaknak a biztonság és a morális elfogadhatóság jelzése, mert a többségnek nincs közvetlen tapasztalata. Ez különbözik a pszichológia általános „meglévő opcióhoz ragaszkodás” fogalmától.
A szabályozás gyakran ellentmond a tudománynak: egy 2010-es, függőségi szakértők által készített értékelés szerint a legális alkohol és dohány lényegesen nagyobb testi és társadalmi kárt okoz, mint több tiltott anyag, köztük a pszichedelikumok és az MDMA (extasy). Hamrak Bence (European University Institute, Firenze) és Simonovits Gábor (Közép-európai Egyetem, Bécs, valamint az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont) szerint a politikák nagyjából követik a közvéleményt; a kérdés az, hogyan alakul ki a kárképről alkotott vélemény. A büntetőjog a használatot marginalizált csoportokra szűkítheti, a problémákat pedig a szerre és a használókra hárítja.
Több mint 25 állami népszavazás adott alkalmat több mint 100 millió amerikainak, hogy drogpolitikáról szavazzon; egy 2023-as idősor szerint a hangulat a 2000-es évek vége óta liberálisabb. A kutatók 2016 felnőttet kérdeztek a Lucid Theorem panelen, népszámlálási kvótákkal. Tizenhárom pszichoaktív anyagról (köztük alkohol, aszpirin, dohány, kannabisz, kodein, Xanax, Ritalin, kokain, heroin, LSD, MDMA, metamfetamin, pszilocibin) kérdezték, ismerős-e, legalizálható-e a rekreációs használat, illetve ha nem, dekriminalizált, vétség vagy börtönnel járó bűncselekmény legyen-e. Szakértői kárpontszámok (0–100) bemutatása csökkentette az alkohol és a dohány legalitásának támogatását, de az LSD és az MDMA esetében alig változtatta a véleményt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔