Tizenöt éves próbaidőt vezetne be az EU az új tagállamoknak
Az Európai Unió a következő bővítési hullám előtt olyan új biztosítékot vezetne be, amely az új tagállamokat csatlakozásuk után tizenöt évig szigorúbb ellenőrzés alatt tartaná. Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos javaslata alapján ebben az időszakban egy ország elveszíthetné szavazati jogát vagy uniós támogatásait, ha súlyosan megsérti a demokratikus alapértékeket, a jogállamiságot vagy a tagállamok közötti lojális együttműködés elvét.
A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az EU jelenlegi eszközei lassúak és nehezen alkalmazhatók. A szerződés 7. cikke ugyan lehetőséget ad egy tagállam szavazati jogának felfüggesztésére, ezt a „nukleáris opciónak” nevezett eljárást azonban eddig nem alkalmazták. A korábbi magyar és lengyel kormányok kölcsönösen blokkolták egymás elmarasztalását, így a hosszú viták sem vezettek döntéshez. Az új rendszer alacsonyabb küszöb mellett, gyorsabban tenné lehetővé a szankciókat, és nem feltétlenül egyszeri, végleges intézkedésről lenne szó.
A szigorítás akkor került előtérbe, amikor ismét felgyorsult az EU bővítési folyamata. Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna számítanak a legfontosabb jelölteknek; Brüsszel új tárgyalási klasztereket nyitna Ukrajnával és Moldovával a belső piac, illetve a versenyképesség területén. Új tag felvételéhez mind a 27 jelenlegi tagállam jóváhagyása kell, miközben több országban erős a társadalmi szkepszis. Egy akár 35 tagú unió működéséhez emellett a vétójog korlátozásáról és arról is dönteni kellene, hogy nem minden tagállam delegálhatna mindig saját biztost az Európai Bizottságba.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔