Alan Moore V mint vérbosszúja mint korunk disztópiája
Az esszé Alan Moore és David Lloyd V mint vérbosszú című képregényét vizsgálja, amelyben a Guy Fawkes-maszk a totalitárius hatalommal szembeni ellenállás jelképévé vált. A történelmi háttér az 1605-ös lőporos összeesküvés: a Westminster-palota alatt fennmaradt középkori altemplom 77 láb hosszú, 24 láb széles és 10 láb magas volt, így 36 hordó lőport lehetett elrejteni benne. Ha a terv sikerül, november 5-én, I. Jakab parlamenti megnyitásakor felrobbantották volna az épületet, és a király mellett több mint ötszáz parlamenti képviselő, püspök és bíró is meghalhatott volna.
A tizenhárom katolikus összeesküvő közül Guy Fawkes neve maradt fenn legerősebben. A terv meghiúsulása után évszázadokon át elrettentő figuraként égették el bábuját, később azonban Alan Moore képregénye, majd a Lana és Lilly Wachowski által készített film új jelentést adott alakjának. A stilizált maszk az igazságtalanság és az egyenlőtlenség elleni tiltakozás, valamint a disztópia közeledésétől való félelem szimbólumává vált; az Anonymous, az Occupy mozgalom, az arab tavasz és különböző demokráciapárti tüntetések is használták.
Moore 1989-ben omnibuszkiadásban megjelent műve egy nukleáris háború utáni, fasiszta brit államot mutat be. A Norsefire uralma ellen fellépő V egyszerre anarchista, maszkos igazságosztó és politikai jelkép. A képregény hátterét a Thatcher-korszak Nagy-Britanniája adta, míg a filmváltozat a Bush-korszak liberális amerikai félelmeire helyezte a hangsúlyt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔