Egy skót lápban talált bronzláb írhatja át a római megszállás történetét
Egy több mint kétszáz éve skóciai lápban megtalált, aranyozott bronzláb új értelmezése alapjaiban módosíthatja a római megszállásról alkotott képet. A Mislington-lábként ismert leletet korábban úgy vélték, hogy skót törzsek zsákmányolták York környékéről, majd levágták egy szoborról és Hadrianus falán túlra vitték. A régészek ma inkább azt tartják valószínűnek, hogy a bronzláb a Skót-felföld déli részén, a Scottish Borders térségében álló, Antoninus Pius császárt lóháton ábrázoló hatalmas szobor része volt. A szobrot a római hadsereg körülbelül Kr. u. 140-ben, a térség meghódítása után emelhette Hawick közelében.
A tárgy száz évig a Buccleuch herceg Dalkeith House nevű birtokának raktárhelyiségében maradt, miután 1820-ban kiásták. Most az Edinburgh-i Skót Nemzeti Múzeum Roman Scotland: Life on the Edge of Empire című, a római Skóciáról valaha rendezett legnagyobb kiállításának központi darabja. A bemutatott leletek arra utalnak, hogy Róma Hadrianus falától északra is jelentős területeket ellenőrzött, és visszavonulása után is tartósan befolyásolta a helyi politikát és kultúrát.
A Kr. u. 142 és 165 közötti Antoninus-kori időszakban becslések szerint mintegy 10 ezer katona állomásozott Dél- és Kelet-Skóciában, mellettük hasonló számú családtaggal, rabszolgával és más kísérővel. A kiállítás Inveresk egyedülálló, delfineket, szarvasokat és vadászkutyát ábrázoló edényét, két mithraeumi oltárt, valamint egy gondosan eltemetett lovat is bemutat. A római hatás helyi kőfaragási hagyományokat és későbbi pik társadalmi-kulturális formákat is ösztönzött, miközben a római fenyegetés a 3–4. században a törzsek összefogását eredményezte.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔