Mi az az USA–Kína MI-„forródrót”, amelyet Trump Xi Jinpingnek ajánl?

Az Egyesült Államok olyan értesítési mechanizmust javasolt Kínának, amely akkor lépne működésbe, ha egy mesterségesintelligencia-incidens komolyan veszélyeztetné a nemzetbiztonságot. A gyakorlatban MI-forródrótként emlegetett ötletet vasárnap New Yorkban vitatták meg Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és He Lifeng kínai alelnök, Donald Trump és Xi Jinping e heti washingtoni csúcsa előtt. A két vezető tágabb amerikai–kínai MI-párbeszédet is megfontolhat; hogy pontosan mi váltana ki riasztást, nyilvánosan még nem tudni.

Bessent a nemzetbiztonságot, a „közös célokat és közös fenyegetéseket” emelte ki, és a világ első és második MI-hatalma közötti átláthatóságot szorgalmazta. Michael Kratsios, Trump tudományos-technológiai tanácsadója a Fox News-nak a megosztott kockázatok elkerülését nevezte kulcsnak. Scott Singer, a Carnegie Endowment China AI Initiative társigazgatója szerint a fenyegetések alakulásával az információcsere mindkét félnek előnyös. A Xinhua elismerte az MI-tárgyalást, de nem írta, Peking elfogadta-e a mechanizmust; gazdasági-kereskedelmi kérdésekben „őszinte, mélyreható és konstruktív” eszmecseréről számolt be.

1997-ben Bill Clinton és Jiang Zemin biztonságos telefonvonalban állapodott meg; 2008 óta katonai forródrót van, 48 órás válaszidővel. 2023-ban, egy feltételezett kínai megfigyelőballon lelövését követően Lloyd Austin védelmi miniszter hívását Peking elutasította. Dario Amodei (Anthropic) 6–12 hónapon belül internetet ellepő botnetről és több száz milliárd dolláros kárról írt; Sam Altman (OpenAI) és Elon Musk is egyetértett. Trump ellenáll a lassításnak: „aki megnyeri az MI-t, az nyer”.