A pszichedelikus szerek csökkentik az alulról jövő agyi aktivitást az alapértelmezett hálózatban

Az LSD, a pszilocibin és az MDMA hatásmechanizmusát vizsgáló kutatók egy újfajta elemzési módszerrel, az úgynevezett optikai folyam technikával térképezték fel az agyi aktivitás hullámszerű mozgását, hasonlóan ahhoz, ahogy egy időjárási radar követi a viharsejtek mozgását. A Stanford Egyetem kutatói – Adam R. Pines, Leanne M. Williams és munkatársaik – több kisebb kísérleten keresztül, embereknél és egereknél egyaránt megvizsgálták, hogyan változtatják meg ezek a szerek az agyi jelterjedés irányát és erősségét. Eredményeik a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelentek meg.

A vizsgálat középpontjában az alapértelmezett módú hálózat (default mode network) állt, amely az önreflexióhoz, a nappali álmodozáshoz és a mentális rugalmatlansághoz kapcsolódó agyi területek összessége, és számos pszichiátriai betegségben kóros aktivitást mutat. A kutatók azt találták, hogy mindhárom pszichedelikus szer következetesen csökkentette az alulról felfelé irányuló – vagyis az érzékszervi területekr

<truncated 1252 bytes>

amelyek egy globális léptékű cirkulációs átrendeződésbe illeszkednek.

A folyamat már a téli félévben megkezdődött: nem hullott elegendő csapadék ahhoz, hogy a talaj telítési közelibe kerüljön, így a tavasszal is száraz talajfelszín hozzájárult ahhoz, hogy a június eleji, hagyományosan csapadékos „medárd-időszaki" konvektív esők nagyrészt elmaradjanak. Június végén aztán a Szaharából, az Ibériai félszigeten, Franciaországon és Németországon át egy hosszú életű anticiklon áramlási rendszerében lecsapott az első hőhullám. Az afrikai légtömeg különlegessége az volt, hogy Európába érkezve sem hűlt le: a száraz felszín, az erős napsugárzás és az anticiklon együttes hatása egy úgynevezett hőkupolát hozott létre, amely tovább melegítette, vagy legalábbis nem hagyta lehűlni a déli légtömeget. Július végén egy újabb, egyenesen Afrikából érkező forró léghullám tetőzte be a helyzetet, és az extrém meleg egészen augusztus 7-ig a Kárpát-medence felett maradt, megadva a kegyelemdöfést a mezőgazdasági kultúráknak. Szeptember első felében az afrikai anticiklon peremén áramló nagyon meleg levegő hatása tovább érezhető volt.

A HungaroMet szakértői szerint az idei szélsőség egy néhány éve zajló, globális méretű cirkulációs változáshoz köthető: a nyugati szelek övének északabbra tolódása és az óceáni anticiklonok erősödése kevesebb nedvességet enged eljutni a mérsékelt égövbe, ami csökkenti a ciklonok aktivitását, ezzel tovább apasztja a trópusi nedvességszállítást, a melegebb és szárazabb levegő pedig pozitív visszacsatolásként önmagát erősíti. Az elemzők nyitva hagyják a kérdést, hogy ez tartós állapot-e: ha a poláris hideg újra megizmosodik és a ciklonok pályája délebbre tolódik, nedvesebb nyarak is elképzelhetők – ha azonban a légkör felmelegedése folytatódik, a jelenlegi cirkulációs típus állandósulhat a Kárpát-medence fölött.