Plácido Domingo budapesti szereplésének története
Plácido Domingo a 20. század egyik legjelentősebb operaénekeseként, a rekordok előadójaként jelenik meg az írásban. Kivételes hangja, muzikalitása és színészi képessége mellett pályájának hossza és terjedelme is rendkívüli: 1957 óta áll színpadon, baritonként és tenorként is fellépett, majd ismét bariton szerepeket vállalt, és az elmúlt csaknem hetven évben a világ operaéletének számos nagy alakjával dolgozott. Felvételei, operafilmjei és élő közvetítései generációk számára jelentettek fontos találkozást az operarepertoárral.
Budapesten 1973-ban, az Erkel Színház Toscájában debütált. Az Operaházban először 2009-ben, az általa alapított Operalia énekverseny díjkiosztó gáláján szerepelt, 2016-ban Shakespeare-estélyen énekelt, 2022-ben pedig karmesterként vett részt az újranyitógálán, majd a Simon Boccanegra címszerepét alakította három előadásban. 2023 decemberében két Verdi-esttel tért vissza, szeptember 23-án pedig immár kilencedik operaházi jelenése következett, szintén Verdi műveiből összeállított programmal.
A koncerten Dénes István vezényelt, közreműködött Sáfár Orsolya, Mester Viktória, Brickner Szabolcs és Cser Krisztián. Domingo a Végzet hatalma, a Macbeth, a Traviata és a Trubadúr részleteiben lépett fel, valamint a Nabucco Szabadságkórusát is vezényelte. A kritika szerint hangja és színpadi jelenléte továbbra is különleges, de teljesítménye már egyenetlen volt: bizonytalan belépések és a kottához való erős ragaszkodás is megjelent. Az est legemlékezetesebb pillanata Marton Éva váratlan színpadi köszöntése lett, amely láthatóan meghatotta Domingót.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔