Fertőzött hím szúnyogokkal fékeznék a kaliforniai állományt

A Los Angelestől keletre fekvő San Gabriel-völgyben hetente mintegy 30 ezer, összesen valamivel kevesebb mint félmillió laboratóriumban tenyésztett Aedes aegypti szúnyogot engednek szabadon. A Kentuckyból érkező hímek egyenként 600 példányt tartalmazó csövekben utaznak. Emberre nem jelentenek közvetlen veszélyt, mert a hím szúnyogok nem csípnek; feladatuk a vadon élő állomány szaporodásának visszaszorítása.

A MosquitoMate által tenyésztett rovarok a természetben is előforduló Wolbachia baktériumot hordozzák. Amikor az ilyen hímek bizonyos vadon élő nőstényekkel párosodnak, a keletkező peték nem kelnek ki, a nőstények pedig életük hátralévő részében nem hoznak létre utódokat. A módszer így nem a már élő szúnyogok teljes kiirtására törekszik, hanem a következő nemzedék megszületését akadályozza. Nem jár genetikai módosítással, az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség pedig már engedélyezett Wolbachia-fertőzött hímeken alapuló védekezési termékeket. Korábbi kísérletek egyes területeken 80–95 százalékos állománycsökkenést mértek, bár az eredmény a helyi körülményektől függ.

A programot sürgetőbbé teszi a betegségek kockázata. Pasadena és Long Beach 2023-ban jelentette Kalifornia első helyben szerzett dengue-eseteit, 2024 augusztusa és novembere között pedig a CDC 14 helyi fertőzést azonosított, amelyek közül hat kórházi kezelést igényelt. A melegedő éghajlat meghosszabbítja a szúnyogok aktív időszakát: a vizsgált amerikai városok csaknem 95 százalékában átlagosan évi 18 nappal több a terjesztésre alkalmas hőmérsékletű nap, mint az 1970-es évek elején. A kísérlet sikerét a csípő, betegséget terjesztő nőstények csapdákban mért számának csökkenése jelzi majd.