A betegek több mint negyede hazudik antibiotikumért, és a kitalált tünetek sem meggyőzőek
Két, a JAMA Network Openben megjelent, összekapcsolt vizsgálat szerint az Egyesült Államokban sok beteg hazudik az orvosának, hogy felesleges antibiotikumot kapjon — és a kitalált panaszok gyakran olyan fertőzésekre utalnak, amelyekre a szer nem is hat. Az Alistair Thorpe (University of Utah) vezette kutatók 1371 felnőtt online válaszából 959 érvényes, teljes kitöltést elemeztek; ezek közül 268-an (28 százalék) legalább egyszer eltúlozták, kitalálták vagy mindkettővel torzították a tüneteiket, maguknak vagy a gondozásukban lévő gyereknek. 108-an csak túloztak, 19-en csak kitaláltak, 141-en mindkettőt tették. Külön, 263 gondozó közül 63 (27 százalék) a gyermek tüneteit ferdítette. A hazugság mégis gyakran célba ért: a felnőtt betegek 77, a gondozók 87 százaléka azt mondta, megkapta a receptet.
A leggyakoribb koholmányok náthás tünetek voltak (láz, köhögés, torokfájás), noha a náthát vírus okozza. A tüneteket torzítók 65 százaléka náthás panaszt, 49 százaléka gyomorpanaszt, 46 százaléka ízületi vagy izomfájdalmat, 37 százaléka általános rosszullétet, 34 százaléka szemtünetet, 32,5 százaléka kiütést vagy bőrbajt, 31 százaléka húgyúti panaszt említett. Jeffrey Linder (Northwestern University Feinberg School of Medicine) kísérő kommentárjában kiemelte: a felkínált nyolc kategóriából lényegében csak a húgyúti tünet indokolhatná egyértelműen az antibiotikumot. A hazugság okai között szerepelt a betegség súlyosságának érzése, az a hit, hogy csak az antibiotikum segít, a gyorsabb visszatérés munkába vagy iskolába, és a saját döntés igénye. A tüneteket torzítók jellemzően fiatalabbak voltak, úgy érezték, nem veszik komolyan őket, gyakrabban tartották a rezisztenciát átverésnek, több alapbetegségük volt, elfogadhatóbbnak látták a hazugságot, és nehezebben olvasták az egészségügyi anyagokat; aki nem hazudott, általában többet tudott az antibiotikumokról, és inkább kerülte őket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔