Jelentés szerint az USA segélyprogramokból való kivonulása egyre jobban megterheli afrikai egészségügyet

A John Dramani Mahama ghánai elnök vezette Accra Reset hétfőn közzétett, A Sovereign Future For Health című jelentése szerint az Egyesült Államok kulcsfontosságú segélyprogramokból való kivonulása növekvő nyomás alá helyezi Afrika és a globális Dél egészségügyét. A Trump-kormányzat a USAID feloszlatásával, a Covid–19-járvánnyal és a megélhetési költségek emelkedésével „új sürgősséget” adott annak, hogy a térség országai nagyobb ellenőrzést szerezzenek saját egészségfejlesztésük felett. Afrika a globális betegteher mintegy 25 százalékát viseli, vakcináinak kevesebb mint 1 százalékát állítja elő; a külső egészségügyi finanszírozás 2021 és 2025 között közel 70 százalékkal csökkent.

Nigéria 28 ezer, korábban a USAID-nél dolgozó egészségügyi munkást vett át, 200 millió dolláros költséggel. Dél-Afrikában a Pepfar évi több mint 400 millió dolláros támogatása – amelyet 2003 óta világszerte 26 millió élet megmentésével hoznak összefüggésbe – megszűnt, HIV-klinikák zárultak be, 1,4 millió HIV-fertőzött kezelése került bizonytalanságba. A 26. Nemzetközi Aids-konferencián Brazíliában bemutatott kutatás a vágásokat világszerte „súlyos és pusztító” zavarként értékelte. A májusi Egészségügyi Világgyűlésen Mahama közölte: Ghána 78 millió dollárt vesztett a USAID-programok lezárásával, ami a terhesgondozást, a maláriát, a táplálkozást és a HIV/Aids-beavatkozásokat érintette.

Mahama szerint a donorfüggőség nem fenntartható. Naveen Rao, a Rockefeller Alapítvány egészségügyi kezdeményezésének alelnöke úgy fogalmazott, a donoroknak nem kevesebbet, hanem másképp kellene támogatniuk az országvezérelt megoldásokat. Az alapítvány több mint kétezer amerikai felnőttet kérdezett meg: 75 százalékuk, köztük a Donald Trumpot elsősorban támogatók 52 százaléka egyetért azzal, hogy az Egyesült Államoknak vissza kellene állítania a betegségmegelőző segélyt az ebola megfékezésére.