Már több mint 43 millióan szavaztak az amerikai félidős választáson
Kevesebb mint egy héttel az amerikai félidős választás előtt már több mint 43 millió szavazat érkezett be. A Floridai Egyetem Election Lab adatbázisa szerint naponta 4–5 millióan adták le előre a voksukat, ami jóval gyorsabb ütem a korábbi választások többségéhez képest. A részvétel így várhatóan meghaladja a 2020-as szintet, és akár a 2018-as félidős választásét is elérheti. A 2018-as részvétel már felülmúlta az 1914-ben felállított rekordot, ezért a korai szavazás adatai az összesített részvétel szempontjából is jelentősek.
Texasban különösen erős a növekedés: ott már több mint 5,8 millió szavazólapot adtak le, mintegy 1,75 millióval többet, mint 2022-ben. Az állam a szenátusi többségért folyó verseny egyik kulcsfontosságú terepe, így a magas részvétel politikai következményei túlmutathatnak Texas határain. A mexikói határ mentén fekvő, több mint 90 százalékban spanyolajkú lakosságú megyék közül több már a korai szavazással elérheti vagy meghaladhatja a 2022-es teljes részvételét.
A politikai pártállást nyilvántartó államok adatai szerint a korai szavazók 44 százaléka demokrata, 31,2 százaléka republikánus, 24,7 százaléka pedig pártfüggetlen. Ez csak az államok mintegy felére vonatkozik, és a függetlenként regisztrált választók jelöltpreferenciáit nem mutatja meg. Észak-Karolinában, Georgiában és Floridában nőtt a spanyolajkú és fekete közösségek korai részvétele, miközben a fehér választóké nagyjából a 2022-es szinten maradt. A korai voksolás a koronavírus-járvány idején terjedt el széles körben; most azonban egyre többen személyesen, de még a választás napja előtt szavaznak. Az előzetes lehetőség több államban fokozatosan megszűnik a keddi, november 3-i választás előtt.