Az Artemis III Föld körüli pályán készíti elő a 2028-as holdra szállást
A NASA 2027-re tervezett Artemis III küldetése a 2028-ra kitűzött holdra szállás előtti egyik legfontosabb teszt lesz. A 14 napos repülés során Randy Bresnik, Frank Rubio és Andre Douglas NASA-űrhajós, valamint az Európai Űrügynökség astronautája, Luca Parmitano az Orion fedélzetén alacsony Föld körüli pályán próbálja ki a későbbi holdmissziók kulcsfontosságú műveleteit. A legénység nem a Holdhoz utazik, hanem a Blue Origin és a SpaceX által fejlesztett emberes holdkompok tesztpéldányaival gyakorolja a találkozást, a dokkolást, a fedélzeten tartózkodást és az összehangolt üzemeltetést.
A küldetés első nagy szakaszában a Blue Origin Blue Moon Mark 2 holdkompjának tesztváltozatát indítják egy körülbelül 273 mérföld, vagyis 237 tengeri mérföld magasan húzódó, kör alakú pályára. A jármű akár 30 napig is pályán maradhat, így némi időt biztosít a későbbi indítás összehangolásához. Néhány nappal később az Oriont az SLS rakéta juttatja fel a floridai Kennedy Űrközpontból. Az Orion először elnyújtott, 18 és 1122 mérföld közötti pályára áll, majd hajtóműveivel nagyjából 345 mérföld magasságú körpályára manőverezik, hogy megközelíthesse a Blue Moon tesztjárművét.
A dokkolás után az űrhajósok mintegy két napot töltenek a holdkomp fedélzetén. Ellenőrzik a kabin légkörét, nyomását, vezérlését, kommunikációját, szoftverét, életfenntartó rendszereit és repülésirányítását. Az Artemis III három különálló űreszközt, három különböző nehézrakétát és több irányítócsapatot hangol össze, ezért a NASA célja a műszaki adatok gyűjtése és a 2028-as, déli-sarki holdra szállás kockázatainak csökkentése.